FILOZÓFIAI UDVAR a „Tetsugakudo”

bejarat.jpgA növényekkel gazdagon beültetett parkban 77 különböző doktrínát szimbolizáló pont található. A parkot a híres filozófus Inoue Enryo filozófus kifejezetten gondolatok elmélyítésére hozta létre. Hat kis épületet helyeztek el benne, ezek között található a Shiseido emlékőrház, melyben elhelyezték a „négy szent gondolkodó” Immanuel Kant, Socrates, Buddha és Konfucius emlékét. Az épületek és a bennük őrzött relikviák a kerület kulturális kincsei, melyek cseresznyefa-virágzásakor, áprilisban kilenc napon keresztül, októberben minden hétvégén valamint ünnepnapokon tekinthetők meg. Cseresznyéskertje híres, és tavasszal nagyon tömegek keresik fel. A Filozófiai Udvar minden év november első szombatján az alapító végakarata szerint nyílt filozófiai napot tart. Nemcsak az elmélyült gondolatok keresőinek helye a szép park, hanem óvodás gyerekek, művészcsoportok kedvenc kiránduló helye is. A park éves látogatottsága megközelíti a 200 ezer főt. Japánban máig számos filozófiai társaság működik aktívan, köztük a Kant Társaság.

Inoue Enryo (1859-1919, filozófus) a Tetsugakudo alapítója

i-enryo.jpgBuddhista papi családból származott és Kyoto egyik legnagyobb befolyással rendelkező temploma, a Higashi Honganji küldte a Tokiói Császári Egyetemre, ahol nyugati filozófiát tanult. 1885-ben fejezte be tanulmányait. Kilépett a buddhista rendből, hogy akadémikusi rangban további kötöttségek nélkül közzé tegye a buddhista vallás reformjával kapcsolatos gondolatait és tanulmányozhassa a nyugati filozófiát. Az első japán filozófus, aki a keleti (Buddha és Konfucius) és nyugati filozófusok (elsősorban Szókratész és Kant) gondolatainak szintézisét egy nagy munkában elkészítette. Kitűnő angol és kínai nyelvtudása révén igen széleskörű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezett. A máig működő Toyo buddhista Egyetem alapítója. Rendkívül befolyásos személyiség volt és sokat tett a japán gyökerek megőrzéséért a gyorsan nyugatisodó Japánban. 1903-ban vette meg a mai Nakano kerületben azt a 10 hektáros földet, ahol létrehozta a Filozófiai Udvart (Tesugakudo) a filozófiai kérdések elmélyült tanulmányozására, melyet végakaratában Nakano városának adományozott. Szabadiskolát szervezett, több mint 3600 előadást tartott vidéki körútjain. Három egy-egy éves külföldi utazást tett, kétszer átjött Európába (1882 és 1902), de felkereste Észak- és Dél-Amerikát is.

Nakano-ku, régi nevén Nakano City, Tokió 23 kerületének egyike, népesség szerint a sorban a 14. helyen áll 313 ezer lakosával. Területe 15,6 négyzetkilométer és húszezer lakos jut egy négyzetkilométerre.  Shinjuku, Suginami, Nerima, Shibuya és Toshima kerületek fogják közre. Egészen 1932. október 1-ig önálló város volt, ekkor integrálták Tokióba. Történelmi fontosságú terület, 1447-ben itt zajlott az Ota Dokan csata. Az 1600-as évektől a területen keresztül vezető Ome kaido fő közlekedési út forgalmának növekedése, komoly fejlődést hozott. Jelentős az oktatásban betöltött szerepe, hat felső középiskola és három egyetemi campus működik a területén, köztük a híres Tokió Műszaki Egyetem és a Tokió Egyetem campusa. Fejlett közlekedési hálózattal rendelkezik négy vasútvonal és három metróvonal halad rajta keresztül, valamint a fővárosi gyorsforgalmi úthálózat öt vonalához kapcsolódik. A kerület jellegzetes épülete a színház, hotel, bevásárlóközpont, szórakozó központot magába foglaló 21 emeletes, háromszög alakú Sun Plaza.

nakano-ku-terkep

bal.jpg

A Filozófiai Udvart nagyszámú önkéntes támogatja és folyamatosan szépíti. Az óvodás csoportok kedvenc kirándulóhelye és a filozófiai aktivitás mellett festőcsoportok, zenészek, vitacsoportok is gyakran megjelennek. A kapcsolódó sportlétesítmények igen sok embernek adnak felfrissülést.  

A Filozófiai Udvar japán nyelvű honlapja

jobb.jpg

 

 

vissza a kezdőlapra